Adó 1+1 felajánlás
Tudja meg, hogyan rendelkezhet adója civil és egyházi 1%-áról vállalkozóként is.
Részletek megtekintése → Egyéni
Vállalkozás
Részletes szakmai útmutató az egyéni vállalkozók adózási formáiról, a költségelszámolás szabályairól és a járulékfizetési kötelezettségekről a magyar jogszabályok szerint.
15%
Személyi jövedelemadó mértéke az adóalap után.
18.5%
Társadalombiztosítási járulék mértéke.
2.3M Ft
Éves adómentes keret az átalányadózók számára 2024-ben.
Vállalkozói SZJA vagy Átalányadó?
Mi a fő különbség a vállalkozói SZJA és az átalányadózás között?
A vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) esetében a ténylegesen felmerült és igazolt költségeket vonjuk le a bevételből, és a maradék profit után adózunk. Ezzel szemben az átalányadózásnál a törvény által meghatározott költséghányadot (például 40%, 80% vagy 90%) vonjuk le fixen, függetlenül a valós kiadásoktól. Az átalányadó népszerűbb a kevés költséggel rendelkező szolgáltatók körében, míg a VSZJA a nagy eszközigényű tevékenységeknél lehet előnyösebb.
Fontos megjegyezni, hogy az átalányadózás választásának bevételi korlátja van, amely az éves minimálbér tízszerese (kereskedőknél ötvenszerese). Ha ezt túllépi a vállalkozó, automatikusan átkerül a VSZJA hatálya alá. Részletesebb információkat a Jövedelemtípusok és adókulcsok oldalon találhat.
Melyik adózási forma választása javasolt kezdő vállalkozóknak?
Kezdő vállalkozóként, ha a tevékenység szellemi jellegű és kevés tárgyi eszközt igényel, az átalányadózás általában egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb adóterhet jelent. Az adómentes sáv (a minimálbér feléig terjedő jövedelem) jelentős könnyítés az indulásnál. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni az Adókedvezmények részletezése fejezetet is, mert a családi kedvezmények mindkét formában érvényesíthetők.
Elszámolható költségek és adminisztráció
Milyen költségeket számolhat el egy VSZJA-s vállalkozó?
Minden olyan kiadás elszámolható, amely közvetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel. Ide tartoznak az anyagköltségek, az áruk beszerzési értéke, az irodabérlet, a rezsi arányos része, a hirdetési költségek, valamint a tevékenységhez szükséges eszközök értékcsökkenési leírása.
Az adminisztráció során kulcsfontosságú a bizonylatok megőrzése. Minden költséget hitelt érdemlő módon, számlával vagy egyéb bizonylattal kell igazolni. A külföldi partnerektől származó számlák kezeléséről a Külföldről származó jövedelmek oldalon írunk bővebben.
Milyen gyakran kell adóbevallást benyújtani?
Az egyéni vállalkozóknak évente egyszer, a tárgyévet követő év május 20-ig kell benyújtaniuk az SZJA bevallást. Azonban az év közbeni adóelőleg-fizetési kötelezettség negyedévente jelentkezik. Az átalányadózóknak ezen felül havonta kell járulékbevallást (2408-as nyomtatvány) benyújtaniuk, kivéve ha mentesülnek ez alól.
Kapcsolódó témakörök
Önellenőrzés
Hibát vétett a korábbi bevallásában? Itt megtalálja a javítás pontos menetét.
Javítási útmutató →Adatvédelem
Hogyan kezeljük adatait az adótanácsadási folyamat során?
Tájékoztató →Készen áll a bevallás elkészítésére?
Ne halassza az utolsó pillanatra az adminisztrációt. Tekintse át teljes körű útmutatónkat az adóév lezárásához.
Vissza a főoldalraJogi nyilatkozat: Ez a weboldal kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál. Az itt közzétett anyagok referencia jellegűek, és nem minősülnek professzionális pénzügyi vagy adótanácsadásnak. Az adózási szabályok változhatnak, ezért egyedi ügyekben javasoljuk szakképzett könyvelő vagy adótanácsadó felkeresését.